Átadó ünnepség Pörbölyön

Augusztus 25-én délután a Gemenc Zrt. átadta a Habsburg Frigyes főherceg nevéhez köthető, kiállítási pavilont, a Legenda és valóság – a gemenci gímszarvas kiállítást és a Party István vadászati tanösvényt a Gemenc Zrt..

Pavilon_avat_210825_030

A pörbölyi Ökoturisztikai Központban az átadóünnepség előtt Sümegi József diakónus, a Magyarországon egyedüli Eucharisztikus kegyhely, a bátai Szent Vér kegyhely őre felszentelte a hamarosan Budapesten kezdődő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére felállított keresztet.

Pavilon_avat_210825_001

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az eseményen azt mondta, hogy a beruházás értékmentés, értékmegőrzés és értékfelmutatás,továbbá jól rávilágít a vadgazdálkodási, valamint a vadászati kultúra egységére, a természeti és kulturális értékek megőrzésének fontosságára.

Pavilon_avat_210825_020

Az újból felállított csodálatos épület rávilágít arra is, mondta, hogy az osztrák-magyar monarchia micsoda fejlődést eredményezett a birodalom népeinek, s hogy ez mennyivel természetesebb és szervesebb egység volt, mint ma például az Európai Unió.

Pavilon_avat_210825_008

Nagy István agrárminiszter elmondta, minden ember vágya, hogy jeleket hagyjon maga után: a Gemenc Zrt. ebben a szellemben őrzi a természetet. A vadászkastélyt mintázó pavilon az egyetlen, amely teljes egészében fennmaradt az ezredéves kiállítás több száz épülete közül, és mostantól a gímszarvasok életét bemutató Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas elnevezésű kiállításnak ad otthont.

Pavilon_avat_210825_011

Kovács Zoltán, a 2021-es Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos közölte, hogy az épület maga az élő történelem, amely számos megpróbáltatásom ment keresztül, mire visszanyerte eredeti funkcióját.

A nemzeti színű szalagot Kovács Zoltán kormánybiztos (balról), Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigazgatója, Nagy István agrárminiszter, Horváth István országgyűlési képviselő és Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár vágták át.

A nemzeti színű szalagot Kovács Zoltán kormánybiztos (balról), Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigazgatója, Nagy István agrárminiszter, Horváth István országgyűlési képviselő és Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár vágták át.

Frigyes főherceg kiállítási pavilonja

A vörösfenyőből készült épület Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére készült 1894-ben Teschenben, és először a Lengyel Nemzeti Kiállításon építették fel Lembergben. Innen 1896-ban egyenesen Budapestre, a Városligetbe szállították az elemeire bontott pavilont az Ezredéves Országos Kiállításra.

Albrecht főherceg időközben elhunyt, a tescheni uradalmat unokaöccsére, Habsburg Frigyes főhercegre hagyta. Frigyes egyben az Alsó-Duna-völgyében lévő Bellyei uradalmat is megörökölte, amelynek hazai területei ma a Gemenc Zrt. kezelésében lévő Béda-Karapancsa tájegység részét képezik. Így az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításon, Budapesten már az ő neve fémjelezte a pavilont, ami uradalmainak terményeit, bányaüzemét és trófeakiállítását mutatta be. Az „Ezredéves” rendezvénysorozat 250 pavilonjából ma már ez az egyetlen fennmaradt épület. Mivel a legtöbb épület a kiállítás után néhány évvel megsemmisült, ezért a több mint 125 éves pavilon történeti, ipar- és kultúrtörténeti értéke is jelentős.

Pavilon_avat_210825_022

Lemberg (1894 – ma Lviv, Ukrajna), Budapest (1896), Szekszárd (1897), Keselyűs (1971) és Bárányfok (1988) után 2019-ben Pörbölyre került az impozáns, vadászkastélyt mintázó épület. A közel egy évtizedig elhagyatottan álló pavilont a Gemenc Zrt. vásárolta meg, majd szétszerelt állapotban Ökoturisztikai Központjában állította fel és újította meg. A felépítés során a korhadt, rovarok által károsított faelemeket új vörösfenyő elemekre cserélték, az alsó ablakokat megszüntették, mivel azok az eredeti épületen nem voltak. A palatetőt új, az eredeti állapotnak megfelelő fazsindelyes fedés váltotta ki. Ezt követően megtörténtek a faanyagvédelmi és festési munkálatok, illetve az épületgépészeti szerelések. A modern elvárásoknak megfelelően az épület ma már fűthető és hűthető, a falak és a nyílászárók hőszigeteltek.

 

Pavilon_avat_210825_025

KIÁLLÍTÁS A GÍMSZARVAS EGY ÉVÉRŐL

A „Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas” elnevezésű kiállításnak biztosít méltó helyszínt a pavilon. Több, mint 300 fotó, infografikák, érintőképernyős multimédiás pultok és játékok segítik az ismeretek befogadását. A kiállítást úgy alkották meg, hogy a kisgyermekektől a szakemberekig mindenki megfelelő és érdekes információhoz jusson a gímszarvasok egy évciklusáról. A látogató a templomi csarnokot idéző teremben körbejárva januártól decemberig követheti végig a gímszarvasok életét. Egy-egy hónaphoz kapcsolódóan pedig megismerkedhet a szarvasok társas viselkedésével, a családok életével, az agancsfejlődés ciklusaival, a szarvasbőgés titkaival. Szóba kerül az állatok anatómiája, a vadgazda szerepe, de a szarvas és az őz közötti különbség is. Megtekinthető a három gemenci kötődésű világrekord trófea másolata, és ízelítőt kapunk a világ népeinek szarvaslegendáiból is. A kiállítótérbe lépőt a regösénekek csodafiúszarvasának nagyméretű üvegképe fogadja, mögötte áll a stilizált magasles, amelyre felkapaszkodva különleges perspektívából bontakozik ki az épület faragott gerendás tetőszerkezete. A küzdő gímbikákat bemutató, körbejárható dioráma pedig testközelbe hozza a csak a szarvasbőgések idején megfigyelhető, a szarvastehenekért harcoló bikák lélegzetelállító összecsapását.

Pavilon_avat_210825_016

A PARTY ISTVÁN VADÁSZATTÖRTÉNETI TANÖSVÉNY

A pavilon mellett felállított tanösvény a vadászati kultúrát, annak hazai vonatkozásait úgy mutatja be, hogy hangsúlyossá teszi a hosszú távú fenntarthatóságot, a természetes élőhelyek és életközösségek megőrzését, kifejezetten a vadállomány és környezete közötti egyensúlyra összpontosítva.

A névadó Party István, Gemenc egykori fővadásza, aki a gemenci gímszarvas gazdálkodás egyik megalapozója volt. 1951-től az akkori Gemenci Állami Vadgazdaság vezetőjeként, majd 1968-tól a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászati igazgatóhelyetteseként dolgozott. Ő ismerte fel a hullámtéri erdőkben élő gímszarvas kitűnő genetikai adottságait és a gazdag élőhelyben rejlő lehetőségeket. Etetők hálózatát építette ki, nevéhez fűződik a jelenlegi vadföldhálózat és -gazdálkodás kialakítása, bevezetése.

Gemenc_Party_tanosveny_210720_02

A 2021-ben megrendezendő „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki helyszíneként a kiállítóhely hosszútávon tudja támogatni az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központjában már évtizedes múltra visszatekintő természetvédelmi szemléletformálást és az ismeretterjesztő munkát.