Szoboravató ünnepség Izabella főhercegasszony emlékére

Szoboravató ünnepséget tartott a Gemenc Zrt. Karapancsán Izabella főhercegasszony emlékére, aki a XIX. – XX. század fordulóján meghatározó egyénisége volt az Osztrák-Magyar Monarchia kultúr-, diplomácia- és vadászattörténetének.

Habsburg Frigyes főherceg feleségeként gondos háziasszonya volt azoknak a jelentős diplomáciai értékkel bíró vadászatoknak, melyeken Európa uralkodói is megjelentek. A főhercegi pár meghívására 1910 szeptemberében a karapancsai kastélyban megszálló II. Vilmos német császár részére több napos vadászatot rendeztek. A száz évvel ezelőtti eseményre centenáriumi ünnepségsorozattal emlékezik a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. Július 18-án a „KARAPANCSAI VADÁSZKASTÉLY CENTENÁRIUM – MÚLT ÉS JÖVŐ TALÁLKOZÁSA” című egész éves rendezvénysorozat folytatásaként, az Izabella Napon, nemcsak a főhercegasszonyt ábrázoló alkotás leleplezésével, hanem a Diana Vadászhölgy Klub új tagjainak felavatásával, történelmi lovas- és falkavadászat bemutatóval, vadászkürt koncerttel és néptánc előadással várta az erdőgazdaság az érdeklődőket. Avatóbeszédet mondott az ünnepség fővédnöke Habsburg-Lotharingiai Sarolta, Habsburg Frigyes főherceg és Izabella főhercegasszony unokája, valamint Csonka Tibor a Gemenc Zrt. vezérigazgatója. Az Izabella Nap szakmai támogatója a magyar vadászattörténet és a vadászati kultúra ápolását célul kitűző Diana Vadászhölgy Klub volt, melynek megjelent tagjai megkoszorúzták a felavatott mellszobrot.

A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. fontosnak tartja, hogy a kezelésében lévő műemlékek – a magyar épített örökség kivételesen szép példái – megbecsült és ismert részei legyenek a nemzet kulturális vagyonának. Ugyanilyen fontos az erdőgazdaság számára, hogy a tiszteletreméltó elődökről megemlékezzen. Éppen ezért a Gemenc Zrt. egész éves rendezvénysorozattal állít emléket a fontos történelmi személyeknek és mutatja be a nagyközönségnek a Karapancsai Kastély és Major épületegyüttesét. 1910-ben a karapancsai vadászkastélyban megszálló II. Vilmos német császár részére több napos vadászatot rendezett Habsburg Frigyes főherceg és felesége, Izabella főhercegasszony. A történelmi források egyértelműen arra utalnak, hogy a kiskastély helyett már az új, teljes pompájában ragyogó vadászkastélyban szállásolták el a német császárt, így a centenárium egyben a vadászkastély, az úgynevezett nagykastély 100 éves fennállását is jelzi.

IZABELLA A TÖRTÉNELEMBEN: A KULTÚR-, FOTÓ-, ÉS VADÁSZATTÖRTÉNETBEN BETÖLTÖTT SZEREPE

Ma a Bács-Kiskun megyéhez tartozó Karapancsa az egykori Bellyei Uradalom részeként fontos központja volt a birtokos Habsburg Frigyes főherceg vadászatainak. A főherceg meghívására többször megfordult a környéken Ferenc József császár és király, de vadászott itt még többek között Rudolf főherceg, Ferenc Ferdinánd trónörökös, XIII. Alfonz spanyol király vagy a legnagyobb magyar vadász, Széchenyi Zsigmond is. Alfred Brehm, a nagy zoológus szintén ellátogatott a területre ornitológiai gyűjtőútja során.

Izabella főhercegasszony háziasszonyként irányította a vadászatokon részt vevő koronás fők megfelelő ellátását. Így például II Vilmos császár számára – ismerve az uralkodó néprajzi érdeklődését – megszervezte, hogy a környékbeli sokácok népviseletbe öltözött tagjai néptáncbemutatóval kedveskedjenek az uralkodónak.

A főhercegasszonynak köszönhető, hogy szenvedélyes fotográfus lévén valódi kordokumentumot hagyott hátra, megörökítette a főhercegi vadászatokat, valamint a mindennapi élet részleteit, a korabeli élő népviseletet és népszokásokat is.

Izabella modern, korszerű gondolkodása jól tetten érhető mindazon fényképeinél, ahol dokumentarista eszközökkel – nem beállított módon – az egyszerű emberek munkával teljes mindennapjait örökítette meg.

Isabella von Cro?-Dülmen hercegnő (Dülmen, 1856. február 27. – Budapest, 1931. szeptember 5.) 1878. október 8-án a belgiumi Ermitázs kastélyban feleségül ment Habsburg-Lotharingiai Frigyes főherceghez. A hercegnő édesapja Rudolf Maximilian Constantin von Cro? herceg (1823–1902) volt. A flamand Cro? család a picardiai Ponthieu grófság területéről származik. Édesanyja Natalie de Ligne (Natalia van Ligne) hercegnő (1835–1863) volt, aki az egyik legősibb vallon nemzetségből, a le Ligne hercegi családból származott.

A KARAPANCSAI KASTÉLY ÉS MAJOR JELENE ÉS JÖVŐJE

Az elmúlt években a Gemenc Zrt. jelentős infrastruktúrát épített ki a Karapancsai erdőhöz tartozó Budzsak-Hódunai parkerdő részét képező Karapancsai Kastély és Majorban annak érdekében, hogy európai uniós színvonalú öko- és lovas turisztikai központot hozzon létre.

A komplexum két kastélyból, rendezvényteremből, majorsági épületekből és lovasturisztikai központból áll egy angolpark jellegű terület közepén. A XIX. században kialakított majorság jellegzetes monarchia korabeli, ódon hangulatú épületei közül a legimpozánsabb a Vadászkastély, ahol rekonstruálták az eredeti enteriőrt, modernizálták az épületet és felújították a kastélyt övező angol mintájú parkot.

A hat évvel ezelőtt elkezdett és három szakaszban végrehajtott rekonstrukciós munkák után a szállásként működő impozáns nagykastély mellett új szálláshelyekkel rendelkező, teljes körű szolgáltatást nyújtó turistaközpont várja a látogatókat. A kiskastélyban kialakított erdészet- és vadászattörténeti bemutatóhely nyolc termében és a hozzá kapcsolódó közlekedő helységeiben a főhercegi birtok kialakulása, a főhercegi család bemutatása, a területen végzett erdészeti, halászati, mezőgazdálkodási tevékenységek, a terület nemzetiségeinek bemutatása, a vadgazdálkodás és vadászati emlékek kiállításai kaptak helyet. A kiállítás kiemelkedő színfoltja az elmúlt két évszázadban ezen a területen elejtett három világrekord agancs másolata, illetve a fejedelmi vadászatokról készült korabeli fotók és trófeák. A parkerdőben felállított tanösvény segítségével ökológiai ismereteket nyújtó kirándulások tehetők, ahol a táj jellegzetes erdeinek élővilága élményszerűen ismerhető meg. A major lovakkal, különböző típusú lovas kocsikkal és szánnal is rendelkezik, így lehetőség nyílik arra, hogy Béda-Karapancsa a jövőben a térség lovas turisztikai központja is legyen. A kastélyba érkezőknek kerékpárbérlésre, horgászatra és túrakenuzásra is lehetősége nyílik. A Karapancsai Kastély és Majortól 10 kilométerre, a Dávod-Püspökusztán található gyógy- és strandfürdő természetközeli környezetben 7 hektáros parkosított területen várja a látogatókat.

A KARAPANCSAI EREKLYÉK VÉDELMÉBEN

A Gemenci Erdő-és Vadgazdaság Zrt. felhívással fordul minden segíteni kívánó polgár felé. Az erdőgazdaság szeretné a történelem viharában szétszóródott eredeti tárgyakat összegyűjteni, méltó módon elhelyezni és bemutatni a nagyközönség számára. Ezért a Gemenc Zrt. arra kér mindenkit, aki segíteni tud ebben a gyűjtőmunkában, hogy az általa megtalált, egykor a kastélyban lévő tárgyakat, bútorokat, egyéb érdekes használati eszközöket ajánlja fel a Karapancsai Kastély és Major számára. Minden nemes felajánlást emléklappal és a felajánló nevének emléktáblán való megjelenítésével honorálja a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.