Zilai János (1955 – 2020)

 

2020. szeptember 26-án türelemmel viselt, súlyos betegség következtében elhunyt Zilai János nyugalmazott fővadász, a magyar vadgazdálkodás ikonikus alakja.  

Gyermekkorát már Gemencben töltötte és édesapja mellett örökre elköteleződött a vadászat, vadgazdálkodás mellett.

Iskolái elvégzése után rövid gyulaji kitérőt követően 1974-ben kezdett dolgozni Gemencen.  Rátermettsége, elhivatottsága révén hamar a szakma elismert képviselője lett.  Vérebezni is Gemencen kezdett, szorgalma és kitartása révén bel- és külföldön egyaránt nagy sikereket ért el és lett nemzetközi bíró. 

Rövid galgamácsai kitérőt követően (1988-1991) újra Gemencen szolgál. Előbb Keselyűsben, majd szakmai kiteljesülésének helyszínén Karapancsán (1995-2010) tevékenykedett fővadászként. 2010-től nyugdíjazásáig a bédai területen dolgozott fővadászként, de nyugállományba vonulása után is aktív maradt haláláig. 

Írói munkásságát dicséri „Az én Gemencem” (2016) című könyve, illetve a tollából megjelent számos szakmai cikk, amelyeket a Nimród és a Vadászlap hasábjain ismerhettünk meg. Elmondható, hogy vadászgenerációk példaképe és elismert szaktekintély volt. Távozása nagy veszteség a magyar vadgazdálkodás számára! 

 

Jancsi, a gemenci erdők megőrzik emlékedet, nyugodj békében!

 

Zilai János