Feketególyafészek-kamera
.A Gemenc Zrt., a Duna – Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésének köszönhetően 2013-tól egy fekete gólya pár életébe pillanthatnak be az érdeklődők. A rögzítővel is ellátott kamera lehetővé teszi, hogy a különleges és érdekes jeleneteket a kamerát nem folyamatosan nézők is láthassák a Gemenc Zrt. honlapján.
Június 17.
Miért nem lehetett segíteni a gemenci fekete gólya fiókákon?
dr. Déri János főorvosnak, a hortobágyi Madárkórház Alapítvány vezetőjének írása a Hortobágyi Madárpark honlapján.
Június 10.
Az egyedül maradt fióka tegnap este és az éjszaka folyamán többször elázott, hajnalra erősen legyengült és elpusztult.
Kora délután két alkalommal is volt a fészeknek látogatója néhány másodpercre.
Június 9.
Egész nap egyedül volt a fióka, felnőtt madár nem látogatta meg a fészket.
Június 8.
Reggeli 8:10-kor
Uzsonna 14:16-kor:
Június 7.
A megmaradt fióka egyedül töltötte az éjszakát, délelőtt néha a szárnyait próbálgatta, és láthatóan nagyon várta a táplálékot.
11:40-kor érkezett az első adag, egy tenyérnyi hal.
12:20-kor érkezett a fészekre az egyik szülő bőséges ellátmánnyal. Az elmúlt hetekben szokássá vált néhány másodperces látogatás ma több, mint fél órán át tartott.
13:00 Itatás, zuhany
16:40 Újabb adag étel.
Június 6.
Tegnap este az egyik szülő hozott élelmet a fészekbe, ennek ellenére ma reggelre az egyik fióka elpusztult.
12:05 Etetés
Június 5.
Az utóbbi napokban egyre nehezebben tudja a megfelelő élelmet biztosítani a Gemencen fészkelő közel 40 feketególya-pár a fiókáknak. Az aszályos tavasz, a dunai árvíz hiánya Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében nehéz helyzetbe hozta a madárvilágot.
Ezt a nehéz helyzetet tapasztalhatják azok is, akik figyelemmel kísérik a gemenci bekamerázott feketególya-fészek internetes közvetítését.
A Gemenc Zrt.-hez beérkező nézői jelzések egyértelművé tették, hogy sokak nem tudják elfogadni, lelkileg feldolgozni a természet rendjének valóságát. Ezért az erdőgazdaság úgy döntött, hogy az internetes közvetítést megszünteti, ugyanakkor a szakemberek számára a természettudományos kutatást továbbra is biztosítja, a kamerák által közvetített képeket továbbra is rögzíti.
Az érdeklődőket továbbra is rendszeresen tájékoztatjuk ezen az oldalon az eseményekről.
Május 28.
A két fióka már felügyelet nélkül tölti szinte az egész napot a fészekben.
Amikor megjelennek a fiókákon az első fekete tollak, akkor a szülők már hosszabb időre is magukra hagyják őket a fészekben és csak rövid időre járnak vissza megetetni őket. Egy ilyen látogatás sokszor egy percig sem tart.
A felhordott táplálékból sejthetjük, hogy nehezen gyűjtik össze a szükséges mennyiséget. Az lenne az ideális, ha főleg halakkal etetnék a kicsiket, de mostanában főleg kígyót, békát kapnak.
Május 22.
Az egyik szülő egy nagy siklót vitt a fészekre, a fiókák órákon át próbálták lenyelni, az egyre tanácstalanabb felnőtt végül valószínűleg elvette tőlük. A “küzdelem” sötétedés után is folytatódott, amikor a kamerák már kikapcsolódtak
Május 10.
Reggel az egyik szülő kiválasztotta a legkisebb fiókát és elpusztította. Így már csak két fiatal felnevelkedésére van esély.
A megelőző években eddig három esetben figyelhettünk meg hasonló (szülők általi) fiókapusztítást a kamerával megfigyelt fészekben, melyek során összesen 5 fiókát pusztítottak el. (2017: 1 fióka, 2015: két fióka, 2013:1 fióka).
Hogy ezt melyik szülő követi el, arra nincs “szabály”. Eddig minden esetben a legkisebb, leggyengébb fiókát szelektálták ki.
A fészekkamerás megfigyelésnek éppen az az egyik célja, hogy megismerjük a fékszelési viselkedésüket, amihez ez is hozzá tartozik. A jelenség más – nem gólya – fajoknál is rendszeresen előfordul (pl. szárcsa). Az öreg madarak aktív és passzív módon is szelektálnak, mindez faj- és egyedfüggő.
Május 1.
Reggelre a harmadik fióka is kikelt a tojásból. A gólyapár lelkesen gondozza az utódokat.
Április 29.
Reggel 9 óra körül kikelt az első fióka, a másodikat 13 órakor láthattuk meg. Az elmúlt években láthattuk, hogy a fiókák túlélése szempontjából mennyire fontos lehet az, hogy ne legyen túl nagy különbség a kikelési időpontok között.
Március 31.
Reggelre meglett a harmadik tojás is.
Március 27.
Már két tojást gondoz a gólyapár.
Március 25.
Újabb tojás a fészekben. Ezt már elkezdték költeni.
Március 23.
Hajnalban, a kamerák bekapcsolódásakor egy tojást pillanthattunk meg a fészek szélén. A szülők reggel folytatták a fészeképítést, közben egyszer az egyikük a tojást a csőrébe kapva áthelyezte ezt a fészek másik oldalára. Egy órával később újra felkapta a tojást, és néhány perces “zsonglőrködést” követően kihajította a fészekből.
Szakétők többször megfigyeltek már hasonló esetet, egy másik gemenci bekamerázott fészekben sikerült is rögzíteni a történetet 2015 május 8-án.
Lehetséges, hogy a madarak valahogy felismerik a korai, terméketlen tojást, és gyorsan megszabadulnak tőle.
Később a hózápor is megérkezett…
Március 15.
Közel 10 nap szünet után reggel 7:40-kor (nem sokkal a mókus látogatása után) egy fekete gólya érkezett a fészekre. Rövid, jelképes takarítgatás után elszállt, majd 8:18-kor már ketten érkeztek vissza.
Március 3.
Reggel 6:31-kor megérkezett az első madár a fészekre.
Az első gólyapár 2011-ben rakott fészket Keselyűsben. A hím madár, Tóbiás, fiókaként 1999-ben Bogyiszlón kapta meg gyűrűjét, és az évek során többször is azonosították a szakemberek. A megfigyelések alapján a telet a Jordán folyó mentén töltötte A tojónak, Sárának nem volt gyűrűje. Tóbiás rendszeresen az első magyar fekete gólyaként érkezett meg tavasszal Keselyűsbe. A gólyapár utoljára 2018-ban költött a fészekben, összesen 17 fiókát neveltek fel.
2019-ben új pár foglalta el a fészket, egyik madárnak sincs azonosító gyűrűje. Tóbiásról nem érkezett hír azóta sem.
összefoglalók
Megfigyelés, beavatkozás
A madarak fészkelőhelyén elhelyezett webkamera egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy a természetet a maga valójában és zavartalanságában figyelhessük meg.
Csak szemlélői vagyunk és maradunk a költés sikerességének és sikertelenségének egyaránt – hiszen ezek hozzátartoznak a természet rendjéhez, melybe semmiképp nem célunk beavatkozni.
Mindannyian hajlamosak vagyunk megszemélyesíteni és idealizálni a számunkra kedves madarakat, de ne feledjük, hogy ezek vadon élő, fokozottan védett állatok, és e védelmet éppen azért élvezik, hogy fajuk a természetes életkörülmények között, esetenként emberi léptékkel mérve kegyetlennek vagy szomorúnak tűnő események által szabályozott módon maradhasson fönn.
