Feketególyafészek-kamera
.A Gemenc Zrt., a Duna – Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésének köszönhetően 2013-tól egy fekete gólya pár életébe pillanthatnak be az érdeklődők. A fészket figyelő kamerák lehetővé teszik, hogy jobban megismerjük ezeknek a rejtett életmódot folytató madaraknak a szokásait.
Az első gólyapár 2011-ben rakott fészket Keselyűsben. A hím madár, Tóbiás, fiókaként 1999-ben Bogyiszlón kapta meg gyűrűjét, és az évek során többször is azonosították a szakemberek. A megfigyelések alapján a telet a Jordán folyó mentén töltötte A tojónak, Sárának nem volt gyűrűje. Tóbiás rendszeresen az első magyar fekete gólyaként érkezett meg tavasszal Keselyűsbe. A gólyapár utoljára 2018-ban költött a fészekben, összesen 17 fiókát neveltek fel.
2019-ben új pár foglalta el a fészket, egyik madárnak sincs azonosító gyűrűje. Tóbiásról nem érkezett hír azóta sem.
2022. május
A fészek végül idén is lakó nélkül maradt. A fészekre érkező madár remélhetőleg párra talált, és egy másik helyen fogják felnevelni az idei fészekaljat.
2022. április 4.
Madarunk még mindig egyedül van, néha ellátogat a fészekre, de inkább csak ácsorog 1-2 órát, majd újra lelép. Úgy tűnik, a felújítására még nem szánta el magát.
A gemenci fekete gólyák derékhada várhatóan csak a következő napokban fog hazaérni. Előfordul, hogy kedvezőtlen időjárási feltételek között napokra megszakítják a vonulást, halastavak, árterek környékén várakoznak a kedvezőbb körülményekre.
Gólyaláb
2022. március 22.
A madár az éjszakákat a fészken tölti, de a meglehetősen romos építmény felújítását még nem kezdte el.
Napközben is vannak látogatói a fészeknek:
2022. március 17.
Ma 16:40-kor leszállt egy gólya a fészekre, és sötétedésig pihent rajta. Azonosító gyűrűt nem visel.
Fészekstatisztika
összefoglalók
Megfigyelés, beavatkozás
A madarak fészkelőhelyén elhelyezett webkamera egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy a természetet a maga valójában és zavartalanságában figyelhessük meg.
Csak szemlélői vagyunk és maradunk a költés sikerességének és sikertelenségének egyaránt – hiszen ezek hozzátartoznak a természet rendjéhez, melybe semmiképp nem célunk beavatkozni.
Mindannyian hajlamosak vagyunk megszemélyesíteni és idealizálni a számunkra kedves madarakat, de ne feledjük, hogy ezek vadon élő, fokozottan védett állatok, és e védelmet éppen azért élvezik, hogy fajuk a természetes életkörülmények között, esetenként emberi léptékkel mérve kegyetlennek vagy szomorúnak tűnő események által szabályozott módon maradhasson fönn.
