Alföldi Erdőkért Emlékéremben részesült Szabados Sándor
Az Alföldi Erdőkért Egyesület 2025. évi kutatói napját november 4-én, kedden rendezték meg Lakiteleken, a Népfőiskola Kölcsey Házában.
A rendezvény egyik meghatározó pillanata az emlékérmek átadása volt. Az Alföldi Erdőkért Egyesület Emlékérmet adományozott Szabados Sándornak, a Gemenc Zrt. nyugalmazott kollegája számára. Az Egyesület e díjjal kívánt méltó elismerést adni, a magas színvonalon teljesített szolgálatért az Alföld erdők fenntartható hasznosítása és védelme érdekében.
Szabados Sándor szakmai életútja
Szabados Sándor 1948. 10. 25.-én született a Bács-Kiskun vármegyei Fajszon.
1968. szeptemberében kezdte meg a tanulmányait Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán, ahol 1973-ban szerezte meg erdőmérnöki diplomáját.
1973. szeptember 1-én kezdet a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Hajósi Erdészeténél, mint erdőművelési műszaki vezető.
Kezdő mérnökként kellett elkészítenie az adott év őszi, majd a következő év tavaszi erdőművelési tervet, ami nagyfokú nehézséget jelentett a pályakezdő számára. Ezen akadályt azonban sikeresen vette a műszaki vezető. A szomszéd kecskeméti székhelyű erdőgazdaság nehézgépeinek bevonásával az első ültetési szezont is jelesre abszolválta.
Két év múlva a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaságnál kezdett el dolgozni, először a Vadászati Osztályon, majd 1976. tavaszától a kölesteleki apróvadnevelő telep beüzemelését, vezetését végezte.
1978-ban újból munkahelyet váltott, és a Herceghalomi Kísérleti Gazdaságnál, mint erdészeti vadászati ágazatvezető helyezkedett el augusztus 1-től. Ezt a munkát 10 évig végezte.
1988 szeptember 1-től újra a Gemenci Erdő- és Vadgazdaságnál kezdett el dolgozni a központban. Munkája során kétszer is két évig a Hajósi Erdészetnél felhalmozódott erdősítési hátralékot kellett feldolgoznia, és az erdőművelési ágazatot rendbe tenni. Az ágazatot a következő évi teljes talaj-előkészítésével, nyereségesen adta át az új műszaki vezetőnek.
Ezt követően két vaddisznós kertet kellett terveznie. A terveket elkészítette, de a megvalósítás ekkor még nem történt meg. Később a lenesi vaddisznóskert kivitelezésre került.
A rendszerváltást követően a DDNP-nál végezte szakmai tevékenységét. Állandó ütközései voltak a jóhiszemű, de minden tudományos alapot nélkülöző munkatársakkal és a lassan szemléletváltó erdőgazdasággal is.
Erre ráment az egészsége és súlyos szív problémákkal táppénzre került. A táppénzes állományból már a nyugodtabbnak ígérkező régi munkakörbe, a Hajósi Erdészethez ment vissza dolgozni.
Itt élte meg a Hajósi- és a Bajai Erdészet összevonását. A munkája az erdőművelés volt, de évről-évre egyre több pályázatot készített, és nyert is meg. A pályázatok végrehajtásának megvalósításáról maga készítette el a hivatalos beszámolókat.
Az erdészet területén újabb vaddisznós kerteket tervezett, melyek közül a felsővágási el is készült.
Egészségi állapota sajnos egyre romlott, mígnem infarktus miatt 2006-ban leszázalékolták. Azóta nyugdíjas éveit éli.
2024. áprilisában az Alföldi Erdőkért Egyesület érsekhalmi szakmai napján visszatért 30 évvel korábbi erdőtelepítései helyszínére, és lelkesen adta át tapasztalatait a megjelent kollégáknak és az alföldi erdészeti technikumok diákjainak.
A Gemenc Zrt. büszkén tett javaslatot a nyugdíjas kolléga Alföldi Erdőkért Emlékéremmel történő elismerésére.
Fotók: Lajtos János
